A pszichopaták jellemzőiről írtam legutóbb röviden, tényszerűen. Volt részem közelről szemlélni hogyan működik az elméjük, és óriási tanulmány volt. Szeretném megosztani veletek azokat a tapasztalatokat, amiket a közvetlen környezet él át, akár kollégaként, barátként, ugyanis más a tény, és más a tapasztalás.

A szélhámosok működése leegyszerűsítve annyi, hogy ami neki kell, azt megszerzi, és semmi más nem érdekli, szó szerint mindent szétrombol, letarol.

Behízelgő modora és a neki mindent lehet, mindent szabad, neki minden jár elvén gondolkodva, gyakorlatilag amit a fejébe vesz, azt átviszi a másik emberre. Gyakorlott szélhámossal szemben állni azt jelenti, hogy mire észbe kapsz mire ment ki a játék, ő már elérte Nálad amit akart.

Mindenkinek megvannak a gyenge pontjai, amit ki lehet használni. Én azt láttam, hogy hamarabb felmérik ezt, mint hinnék. A saját szájából úgy hangzott el, hogy jól választ maga mellé embereket.

Előre tervez mindent. Mivel a színdarab előadásán múlik a siker, tehát pénzt szerezni, vagy valamilyen irányba manipulálni a másikat, ezért előre felépíti, mit hogyan adagol be, és soha nem egyben adja át mit akar, hanem részletekben, rávezetve a másikat szépen lassan az ő útjára. Mindez azért célravezető, mert az áldozat jelzéseit elemzi közben. Érzelemmentesen vizsgálja a reakciókat és hangnemében, előadásmódjában olyan irányt vesz, amit a cél megkíván. Beadagolja a félig igaz, félig hamis információkat és csupán annyit mond, ami hatásosan az ő érdekeit szolgálja. Ha ellenállásba ütközik, vagy látja, hogy ebbe beletörött a bicskája, akkor elkezdődik a flegmázás, a bunkóskodás, a másik kalibrálása maga alá.

Ne legyen kétségetek, egy funkcionális analfabéta lazán előadja, hogy mindent tudó és a másik hülye.