A légy tökéletes program, kombinálva a versengő konfliktuskezelő stratégiával nem csupán a munkakapcsolatokban okoz kellemetlen helyzeteket, mint azt a "Főnök, akinek mindig igaza van" című blogbejegyzésemben olvashattátok, hanem a párkapcsolatokban is.

Nem kell hozzá tesztelni, egyszerűen kielemezhető az emberi viselkedésből, kit, mi motivál, és kit, mi, miért érint erősen érzékenyen.

A legnagyobb veszekedések, viták, a se veled, se nélkül kapcsolatok hátterében sokszor vélem felfedezni ezt a két tényezőt. Ilyenkor a kialakult vitás helyzetben megnyomja az egyik fél a másikban azt a gombot, hogy NEM VAGY ELÉG JÓ. Ez lehet egy teljesen ártalmatlan mondat, vagy akár egy szó, ami elindítja a lavinát. Valóban egyszerű gondolatokról beszélünk, tudjátok: "üres a hűtő"; "hozz tejet"; "vidd ki a szemetet". Ezek a mondatok egyszerűek, nem bántók, mégis elindítanak a másikban egy érzelmi lavinát.

Nézzük mi történik.

A légy tökéletes program magában hordozza azt a gondolatot, hogy csak akkor vagyok szerethető, ha mindent tökéletesen csinálok....azaz tökéletesen szeretek, tökéletes háztartást vezetek, tökéletes tisztaságban és rendben élek. Ha ezt a tökéletes világot valaki megkérdőjelezi, azonnal összeomlik lelkileg a másik, azaz azt érzi, hogy ő nem elég jó, ő egy rossz ember, ezt is elrontotta, ezt sem tudta rendesen megcsinálni.

Ezek a gondolatok, már önmagukban is elég fájók, azonban, ha mellé tesszük, hogy emiatt a másik ember, akit szeret, akibe szerelmes, aki a világot jelenti számára, nem fogja szeretni, akkor érthető a kétségbeesés.

Persze ezt nem mindenki ismeri és tudja, így aki magában hordozza a "nem vagy elég jó" érzését, csak azt érzi, amikor megjegyzik neki, "vidd ki a szemetet", hogy egy rettenetesen rossz, nem szerethető ember, aki még arra sem képes, hogy a szemetet kivigye. Ha a párja kéri meg, még jobban kétségbeesik, mert azt hiszi, hogy ettől Ő annyira rossz ember, hogy nem lehet szeretni, és valószínűleg nem is szereti a párja.

Ha nem versengő típus, dúlni fúlni kezd, hirtelen haragra gerjed, és hatalmas energiákat fog azzal elégetni, hogy fogalma sincs arról, hogy mi a baja. Önmagát sem érti, hisz egy egyszerű mondattól teljesen kiborult, és bocsánat, de azt ne felejtsük el, hogy ez egy valós fájdalom, amitől Ő rettenetesen szenved.

No, de mit tesz a versengő, aki nem elég jó? 

Neki nyernie kell, ha törik, ha szakad, és most ugye vesztésre áll. Mi a legegyszerűbb módja annak, hogy megfordíthassa a helyzetet? Támadni fog. Te vagy a hibás, Te egy rossz ember vagy stb. játszmák sokaságát fogja felvonultatni, aminek a vége az lesz, hogy őrületes balhé támad. Mindenki mondja a magáét, a logika már kikapcsolt, a sértegetés, a bántás kerül előtérbe, és nem fogja meg sem hallani, amit mondanak neki. 

Egy pillanat alatt átvette a hatalmat a logika felett az ismeretlen félelem. Mert azt tudni kell, hogy nem rossz ember, csak rettenetesen fél, és szenved, leginkább attól, hogy elveszíti a másikat. Nem így tűnik? Nem bizony. Csak az látható, hogy egy félőrültnek tűnő ember fújja a magáét, és meggondolatlanul hányja a másik emberre a szavakat, amikkel gyakorlatilag teljesen összetöri a másikat. A félelem attól, hogy elveszíti a másikat átvált egy üldöző szerepre, ahol mentálisan bántja, sértegeti a másikat.

Ha mindezt egy kívülálló szemével nézzük, sok hűhó semmiért érzésünk lesz. Azt gondoljuk, hogy ez bolond, és tovább is lépünk, azonban akik ebben a helyzetben vannak szenvednek, sőt rettenetes lelki fájdalmakat élnek át. Nézzétek csak: szeretik egymást, szerelmesek, azt azért mindenki tudja, hogy ezek nagyon jó érzések, amik energetikailag feltöltenek. Ezen túl rögzült félelmeik irányítják a mondataikat, cselekedeteiket, amiknek a hatására nem tudják megélni azokat az érzéseket, amiket egy jól működő párkapcsolatban meg lehetne élni. Mind a két fél szenved, és további sérüléseket szerez, pedig nem kellene.

A szeretet érzése, a boldogság minden ember életének a része lehet, ha ezeket az apróságokat felismeri, és belevág abba a rögös és nehézkes útba, amit önismeretnek neveznek. Ne higgyétek, hogy 1-2-3 felismerés után Buddhaként fogtok létezni, hisz az emberi lélek olyan, mint a káposztafej. Egy felismerés, megoldás, majd jön az újabb lehetőség a felismerésre.