Párkapcsolatok

2019. június 11. 16:47 - Nahalka Noémi

Mitől boldog egy párkapcsolat?

Minden embernek megvannak azok a személyes sérülései, amit akár tagad, akár bátran felvállal, de ott lakozik a szívében-lelkében.

A pároknak tisztában kell lenni azzal, hogy tökéletes, súrlódás nélküli, problémamentes kapcsolat nem létezik. Mindenkinek vannak nyomógombjai, melyek sérüléseket takarnak, amiket egy-egy szóval, mozdulattal, cselekedettel felszínre hozunk a másikban. Amikor életre kel az elfojtott emlék, a társ időutazóként újra átél egy számára fájó dolgot. Én vagyok az, aki ártatlan dolgot mondok, vagy teszek, és a társam lesz, aki ettől szenvedni fog. A legdurvább veszekedések robbannak így ki. Egyik feltesz egy kérdést, a másik nem erre reagál, hanem arra, ami vele történt anno 30 éve. Se egyik nem érti, se a másik, de mindenki szenved.

Ez egy körkörös folyamat, folyton előkerülő játszmák alapja, amivel szétmérgezik a kapcsolatukat, kivéve, ha a 2 ember azt mondja, hogy boldog akarok lenni, nem pedig egy érzelmi roncs.

Ha boldogságra szerződünk önmagunkkal és a társunkkal, akkor is adottak a 2 embernek a sérülései, csak abban mások, hogy megengedik maguknak az önismeretet és azt, hogy szembenézzenek önmagukkal, mire miért reagálnak feszülten, félelemmel teli, esetleg ordítva. Megértik önmagukat, a reakciójukat, elfogadják félelmeiket, fájdalmaikat, önmagukat.

A vitákat, veszekedéseket pedig nem a szőnyeg alá seprik, nem utálják emiatt a másikat, hanem megértik a miértjét, azaz a saját frusztrációjukat.

Itt csatlakozik be az őszinte beszélgetés. Ha megismerkedtünk saját lelkünkkel és meg tudtuk magunkról, hogy nekünk mi okoz problémát, akkor azt el is mondjuk a másiknak. pl.: „Nekem rosszul esik az, ha azt mondod vigyem ki a szemetet, mert nem tudom elviselni az utasítást, de ha úgy fogalmazol, hogy szeretnéd, ha kivinném, szívesen megteszem. Egyszerűen ideges leszek az utasítástól.”

Mit tesz erre az a társ, aki szereti a másikat, és szeretetben, szerelemben akar élni? Nem fog utasítást kiadni, sőt mindennemű hasonlóságot is kerülni fog, egészen addig, amíg nem akar kötekedni, veszekedést provokálni. Természetesen ez fordítva is igaz.

DE ehhez őszintének kell lenni, amitől sérülékennyé válik az ember, szinte meztelenné, ezért csak és kizárólag kölcsönös esetben kivitelezhető.

Mitől boldog egy kapcsolat? Attól, hogy szeretik egymást, tiszteletben tartják a másikat, megfelelő minőségi időt töltenek együtt, és megengedik maguknak, hogy boldogok legyenek.

A kapcsolatban én vagyok az egyik fél, aki maximálisan felelős a házasságért. Megtehetem, hogy boldog leszek benne, és úgy élem meg, mintha maga lenne a csoda, de az is az én felelősségem és választásom, ha kimondottan boldogtalan, rossz kapcsolatban maradok, vagy megalkotom azt.

A boldogság döntés kérdése. Eldöntöm kivel kerülök kapcsolatba, azaz kivel állok szóba, kinek adok arra lehetőséget, hogy egymásba szeressünk. A szerelem kialakulását követően minden nap döntök arról, hogyan közelítem meg a másikat, hogyan kommunikálok Vele, milyen módon töltöm el, és mennyi szabadidőt szánok rá. Eldöntöm a boldogságomat, eldöntöm, hogy jól érzem magamat és meg fogtok lepődni, de az is döntés kérdése, hogy megengedem-e neki, hogy bántson, sőt ha valamivel megbántott az is döntés, hogy elmondom-e neki, sőt az is, hogyan kommunikálom felé.

Nyilván 2 ember felelőssége az 1 párkapcsolat, ez csak akkor képes működni, ha mindketten így gondolkodnak. Ezért fontos már fiatal felnőtt korban tisztázni kik vagyunk mi valójában, és mit hordozunk magunkban. 

komment
Párkapcsolatok
süti beállítások módosítása